Munkatársunktól

Budapest: A filmszakma többsége az elmúlt évet várakozással töltötte, hogy a kormányzat átalakítsa a magyar filmipar támogatási rendszerét. A Magyar Nemzeti Filmalap (www.filmalap.hu) szeptemberben jelentette meg pályázati kiírását, amely az első gyártási támogatási kiírás több mint egy év után, azóta, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (www.mmk.hu) fizetésképtelenné vált. A Filmalapnak 1.6 milliárd forintja van 2011-re, de még nem jelentették be, hogy ennek az összegnek mekkora részét osztják szét a mostani pályázatokon.

A filmgyártás drámaian lecsökkent 2011-ben a korábbi évekhez képest. A Nemzeti Filmiroda 2008-ban 484 készülő filmet regisztrált (játékfilmeket, dokumentumfilmeket és animációkat vegyesen), 45.6 milliárd forint összköltségvetéssel. 2009-ben a produkciók száma 366-ra esett, az összérték 48.4 milliárdra nőtt, majd 2010-be 317 filmet regisztráltak 45 milliárd forint összértékben. Az idei év első hat hónapjában mindössze 78 film gyártását jelentették be a Filmirodánál, 12.9 milliárd forint összköltségvetéssel.

A kormány döntésének értelmében az MMK-nak, a filmszakma korábbi elsődleges támogatójának a költségvetésének nagy részét zárolták 2010 közepén, ezzel fizetésképtelenné vált, majd az Alapítványt megszüntetésre ítélték. Ezzel a döntéssel a filmgyártó vállalatok, a művészfilmek forgalmazói, a művészmozik és a filmszakma egyéb résztvevői tetemes adósságokkal magukra maradtak, hiszen nem kapták meg a szerződés szerinti pénzeiket. Az MMK összesen hozzávetőleg 10 milliárd forinttal tartozik a filmszakmának és a filmes vállalkozásoknak hitelező bankoknak. 2010 decemberében a magyar kormány mindössze 1 milliárd forintot tervezett a 2011-es költségvetésben az MMK számára, a korábbi 5 milliárd forintos keretekkel szemben. Később ezt a pénzt sem kapta meg a szervezet, mindössze akkora összeget biztosított számára a kormányzat, amely a bezárásához elég.

A miniszterelnök 2011 januárjában Andy Vajna magyar származású amerikai producert jelölte ki a filmszakma megújításáért felelős kormánybiztosnak. Vajna felkérést kapott, hogy a filmtámogatás új rendszerét dolgozza ki. Kezdetben Vajnának nagy ellenállást kellett leküzdenie a rendezők részéről, számos külföldi filmes mellett olyan alkotók írtak alá petíciót a kinevezése ellen és a magyar film sokszínűségének védelmében, mint Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdú Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Tarr Béla. Fél évvel későbbre Vajna megerősítette pozícióját, az év közepén sikerült megalapíttatnia a Magyar Nemzeti Filmalapot (www.filmalap.hu), amely 2011 szeptemberében pályázatot írt ki egészestés filmek támogatására. Ez az első nyilvános filmgyártási pályázat 2009 novembere óta. A kormánybiztos nagyon jó viszonyt ápol a miniszterelnökkel, sikerült elérnie, hogy a Filmalap 6 milliárd forintot kapjon az MMK tartozásai nagy részének rendezésére. Ez az összeg nem lesz elég minden kötelezettség kifizetésére, de a jelenlegi piaci környezetben, amikor a gazdasági válság hatására a kormányzat jelentős megszorításokat és költségcsökkentéseket vezet be a szociális, oktatási és kulturális területeken, kiemelkedő eredménynek számít a megszerzése.

A Filmalap időleges vezetője, Havas Ágnes ígéretet tett arra, hogy a bankokkal zajló tárgyalások hamarosan lezárulnak és elkezdődhetnek a megbeszélések a producerekkel, a forgalmazókkal és a mozisokkal, de a folyamatot továbbra is lassítja, hogy a kormányzati adminisztráció még nem fejezte be a Filmalap megalapításával kapcsolatos papírmunkát.

Vajna és a Filmalap ígérete szerint a jövőben a pályáztatás átláthatóbb lesz, mint korábban volt. A kormányzaton belül Vajnáék mellett egy másik központ is működik, ahonnan a filmesek támogatást remélhetnek, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkársága, amelyet Szőcs Géza vezet. Szőcs a 2011-es költségvetésben 800 millió forint felett diszponált, amit filmgyártásra fordíthatott, az origo.hu-n megjelent interjú alapján a filmszakma válsága miatt nem akart időt veszteni egy pályázat kiírásával, ezért inkább maga osztotta szét ezt az összeget több projekt között. Mivel nem volt pályázati kiírás, az Államtitkár azon rendezőket és producereket támogatta, akik személyesen keresték meg tervükkel.

A Minisztériumtól a publikus információk alapján a legnagyobb támogatást Az ajtó kapta, egy német-magyar koprodukció, amelyet Szabó István rendez, a forgatást már befejezték, jelenleg az utómunka tart (gyártó: FilmArt, www.filmart.hu). Szintén nagy összeget kapott Szász János (A nagy füzet, Hunnia Filmstúdió, www.hunniafilm.hu) és Vidnyánszky Attila (A szarvassá változott fiú, Új Neurópa 2010 Kft.), ennél kisebb támogatásban részesítették Gyöngyössy Bencét (egy Liszt Ferenc életéről szóló filmhez, Utolsó Rapszódia Kft.), Szilágyi Andort (Akiért a pacsirta énekel), két dokumentumfilmet (Pesty László és Kabay Barna filmtervei), Gothár Pétert (A bányamosó, T. T. Filmműhely Kft.), Kenyeres Bálintot (Tegnap, Cameofilm, www.cameofilm.hu), Fliegauf Benedeket (Szállnak a varjak, Inforg - M&M Film Kft.) és Deák Krisztinát (Aglaja, Leinád Művészeti Bt.). Szőcs nagy várakozásokkal beszélt egy nemzetközi projektről, amelyet Koltai Lajos rendez majd Kincsemről, a 19. századi magyar versenylóról, amely minden versenyt megnyert, amelyiken elindult (producer: Losonczi Gábor). A döntések nem jelentek még meg a Minisztérium weblapján, csupán az origón közölt interjúból váltak ismertté.

Annak ellenére, hogy a magyar filmgyártás majdnem teljesen leállt 2010 másik felében, néhány magyar filmpremier ebben az időszakban érkezett meg a mozikba. Az Üvegtigris 3. (rendező: Rudolf Péter, gyártó: Filmpartners, www.filmpartners.hu) 2010 decemberében került bemutatásra, 300 ezren váltották rá jegyet, ami magyar viszonylatban mindenképpen sikernek számít. A legfontosabb magyar art film premierek a Cannes-ban FIPRESCI-díjat nyert Pál Adrienn (rendező: Kocsis Ágnes, gyártó: KMH Films, www.kmhfilm.com), a Berlinalén Ezüst Medvét nyert A torinói ló (rendező: Tarr Béla, gyártó: T.T. Filmműhely) és az Eva Green főszereplésével készült, relatíve nagy költségvetésű Womb (rendező: Fliegauf Benedek, gyártó: Inforg, www.inforgstudio.hu). A Pál Adrienn 10.000 nézőt ért el a mozikban, A torinói ló-ra 5.000 jegyet értékesítettek, ezek az eredmények mindenképpen sikernek számítanak a magyar művészfilm-forgalmazásban.

Mivel Szőcs és Vajna egyaránt a filmgyártásra koncentrál, a filmkultúra egyéb területei komoly gondban vannak. A Magyar Filmszemle (www.magyarfilmszemle.hu) hónapokkal később került megrendezésre, jelentősen csökkentett költségvetéssel, és nem valószínű, hogy 2012-ben újra megtartanák a rendezvényt. A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál (www.titanicfilmfest.hu) megszűnésére is komoly esély van, a CinePécs Filmfesztivált pedig már 2011-ben sem rendezték meg. Több magyar város art mozi nélkül maradt (a legnagyobbak Sopron és Győr) és a filmszakmai lapok és portálok is a csőd szélén vannak.

A „kis műfajok", ahogy a döntéshozók a rövidfilmeket és a dokumentumfilmeket emlegetik, többletforrásokhoz jutnak majd az MTVA-tól (www.mtva.hu), egy mamutvállalattól, amely az állami televíziók és rádiók összevonásából született. Az MTVA évi 700 millió forintos támogatást ígért a nem-egészestés filmeknek 2012-től. A filmszakmával már zajlanak az egyeztetések az új pályázati rendszer részleteiről.

A Cinema City - IT Cinemas megvásárolta a Palace Cinemas-t, ezzel a mozipiacon jelentősen megnőtt a koncentráció, csaknem az összes multiplexmozi egy kézbe került. A legtöbb multiplex közvetlenül az IT Cinemas tulajdonában van, továbbiaknak pedig a cég felügyel, ezzel a piac kb. 90 %-a hozzá tartozik. Az IT Cinemas felgyorsította a DCI projektorok installálását a mozikban, 2012 végére valószínűleg nem igen lesznek már a hálózatban 35 mm-es vetítések. Mivel az IT Cinemas hálózatán kívül nagyon kevés mozinak van pénze a digitális átállásra, a forgalmazásban jelentős változások várhatók a közeljövőben. A nagy forgalmazók valószínűleg hamarosan már nem jönnek ki a filmjeikkel 35 mm-es kópián, a kisebb mozik így film nélkül maradhatnak.